Nem akarok belerondítani az idilli hangulatba, de erről azonnal eszembe jutott valahol Mo-n, ahol laktunk egyszer egy kocsma, ahol volt egy fickó, aki tulajdonképp masszív alkesz volt, cukorbeteg a végén, meg a mája is feladta, de évtizeden keresztül ült a ugyanannál az asztalnál ugyanazon a helyen, szóval igazi törzsvendég volt, és kapott egy réz névtáblát az asztalra a halála után, valami rövid versikével, + névvel.:)
Trending Articles
More Pages to Explore .....